- Huszonhárom éve állítottuk az iskola elé ezt a kopjafát, jelzéseként annak, hogy Zalakaros város tiszteli a jobbítást akarók, a harcosok, az áldozatok emlékét. Egy pályázat eredményeképpen pedig öt éve megszülethetett egy márvány műalkotás, Béres János művészé 1956-ról – jelezte beszédében Novák Ferenc polgármester.
Az októberi események helyi történései kapcsán elmondta: Zalakaroson október 30-án a nemzeti bizottság alakuló ülésén 50-60 fő vett részt, ahol követelték a kommunista vezetők leváltását. November elsején megalakult a nemzeti bizottság. A tanácselnököt leváltották. A vb titkár tagja lett a bizottságnak, elnöknek Soós Jánost választották.
A nemzeti bizottság tagjai voltak: Adorján Rudolf földműves, Balogh József VB titkár, Bazsó István földműves, Borsos Ferenc földműves, Dörgönye Kálmán földműves, Kovács János földműves, Soós János földműves, elnök.
1956-ban a helyiek elmondása szerint október 23-án felvonulás volt, az emberek menet közben forradalmi dalokat énekeltek, a garabonci keresztnél Lendvai Ferenc mondott beszédet. Október 24-én is felvonulás volt a zalakomári elágazótól a templomig. A felvonulók ezt követően istentiszteleten vettek részt. Este a templom előtti keresztnél gyűlést tartottak, ahol a hibákat, a sérelmeket kiabálták a résztvevők, illetve énekeltek. A település helységnévtábláját, melyen az szerepelt, hogy Zalakaros termelőszövetkezeti község, leverték. Az iskolában egy hétig a címer helyet a feszület lógott a falon. Az emberek azt kiabálták: „aki nem velünk, az ellenünk… le a fináncokkal… elintézzük a kommunistákat…” A Csordást meg akarták gyilkolni, a VB. titkár, Balogh József is elbújt.” Október 27-28-án szintén felvonulások voltak a községben. Az események összeségében békésen zajlottak, a résztvevőket később megtorlás nem érte.
Az előzményekről szólva a polgármester felidézte: az 50-es évek eleje Zalakaros számára is nehéz időszakot jelentett: 1953. december 8-án pártnapot (estét) tartottak a településen, mely több mint 200-an vettek részt. Az erről szóló jelentés tartalmazza az embereket ért sérelmeket, a feszült és elkeseredett hangulatot. Idézek az akkori jegyzőkönyvből:
„A Pénzügyőrség ne követett volna el atrocitásokat, felforgató kutatásokat a községben pálinka és bor után kutattak, és mindannyian fel voltak háborodva, nemcsak azok, akinél kutattak, hanem az egész lakosság, hogy ők nem így gondolták a felszabadulást, hogy terrorral kezelik a népet a megyei Pénzügyőrök, a szekrényekből kiszórnak ruhát, mindent, a burgonyás vermeket, és a répás vermeket összeszurkálják és a megszurkált burgonya és répa rothadásnak indul, akkor a többi is fog romlani és ez káros a közellátásra és hogy a beszolgáltatás terén is több igazságtalanság van… A borforgalmi vállalatra is panaszuk van, a bor átvételnél azt mondják, hogy úgy vették át, illetve úgy mérték le, …akinek…a pofázmánya jobban tetszett, azét kedvezőbben… Oda rendeltek 30-40 szekeret kora reggeltől késő estig vidéki szekerek, ember és állat abban az egészségtelen időben… A kiskomáromi sütő üzem ellen tettek fel panaszt, hogy a legtöbb esetben élvezhetetlen kenyeret szállítanak Zalakarosba… A garabonci malomba szép tiszta rozsot vittek őrölni, és kicserélték… Magyaráztam nekik, hogy ezek a hibák a Közigazgatáshoz tartozik, azért csak vigyem a Pártbizottság elébe, mert a Párt irányít mindent…
Mert azt mondják, hogyan legyenek ők a párttal szoros kapcsolatban, ha a párt nem csinál az érdekükben semmit, és ebben igazuk is van... és mindezeket nekem kellene orvosolni, de ehhez nekem nincs meg a hatalmam… Ne mondják azt, hogy én is csak ígérek, ezért foglaltam a jelentésbe…”
Novák Ferenc hangsúlyozta: 1956 hősei hozzájárultak ahhoz, hogy most demokráciában élhetünk, szabadon választhatunk, dönthetünk. 1956 fontosságát jól mutatja, hogy ez lett köztársaságunk születésének, kikiáltásának időpontja is.
- Sokszínű, sodró erejű, tiszta célú és önbecsülésünket helyreállító forradalom volt az 1956-os, amelyet a szabad világ is elismert (bár lelkiismerete teljesen nem lehet nyugodt, hogy tétlenül nézte eltiprását) azzal, hogy a menekülőket befogadta. A magyar ’56 azért ma is érvényes jelentéssel bíró eseménye Európa huszadik századi történelmének, mert zsinórmértéke a szabadságnak. Az emberek szabadságának. Azon emberek szabadságának, akik magukat nem csak egyénként, de nemzetként határozták meg, akiknek a bátorságát éppen az adta, hogy közösségként élték meg egymást, hazának élték meg az országukat.
A polgármester beszédét a Dalárda-Vegyeskar ünnepi műsora követte, a jelenlévő képviselők, intézményvezetők pedig a tisztelet koszorúit helyezték el az emlékmű lábánál.
