Főoldal » Programok » Tudományos konferencia a húszéves város tiszteletére
Tudományos konferencia a húszéves város tiszteletére

A húsz esztendős város előtt tisztelegve várostörténeti tudományos konferenciát rendezett az önkormányzat, Zalakaros Város Értéktára és a Magyar Tudományos Akadémia Pécsi regionális Bizottsága.

A szakembereket, meghívott és érdeklődő vendégeket köszöntő Novák Ferenc polgármester rámutatott: a természeti kincsek mellett a kulturális és szellemi kincse is figyelemre és megőrzésre méltó a városnak. Ennek nemes feladatát vállalta magára a konferencia is, mely a város napok nyitányaként azok tartalmasabbá tételéhez is hozzájárul.

Havasi Bálint, a Balatoni Múzeum igazgatója, a tanácskozás vezetője a konferencia sokszínűségét emelte ki.

-          Ritka, hogy egy ilyen találkozó keretében a múlt, jelen és a jövő tervei, valamint ennyiféle téma helyet kapjon és természetesen egységben legyen. Ez a konferencia a maga előadás anyagával viszont éppen ezt valósítja meg, és lehetőséget teremt arra, hogy az egyes területek képviselői számára is megmutassa: a saját út mellett e területek – a természet, a kultúra, a turizmus - egymást is erősítik, ezáltal téve vonzóbbá és különlegesebbé Zalakarost.

 Az 1997-ben várossá vált Zalakarost, annak történelmi és várostörténeti múltját, valamint természeti kincseit hat előadás mutatta be a közönségnek. A hat előadás természetesen nem törekedhetett a teljességre, de arra mindenképpen alkalmas volt, hogy felhívja a figyelmet azokra a legfontosabb tényezőkre, melyek a településfejlesztés számos területét is érintik.

A konferencia bevezető előadása egyháztörténeti szempontból rajzolta meg városunk múltját. A Templomok és plébánosaik című, Novák Ferenc által előadott téma az első egyházas hely említésétől a mai plébánia létrejöttéig vette számba az eddigi kutatások eredményeit. A polgármester előadásában rámutatott: sikerült beazonosítani Zalakaros első, Árpád-kori templomának helyét, mely a mai településhatáron kívül, a Garabonc felé vezető út bal oldalán található. A kutatások a remények szerint a jövőben folytatódhatnak, így többet sikerül majd megtudni a település múltjáról, középkori szerepéről is.

Társadalmi és térszerkezeti változások Zalakaroson címmel dr. Halász Imre tartott előadást,  melyben a településföldrajz módszereit is felhasználva arról adott számot, hogyan változott a település képe és a közigazgatásban elfoglalt helyzete, s milyen társadalmi változásokra utalnak a statisztikai adatok. Többek között hangsúlyozta: Zalakaros az egyik legjobb példája annak, hogy a városi rang korántsem a lakosságszámhoz, sokkal inkább az infrastrukturális ellátottsághoz kapcsolható, s ugyancsak a város a legjobb példa arra is, hogy két évtized alatt milyen hatalmas léptékű fejlődés mehet végbe egy települést illetően.
A további előadások a jelenre és a turizmusra koncentrálódtak.
Azt különösebben nem kell indokolni, hogy a turizmus, az egészségturizmus mint erőforrás változtatta meg az elmúlt fél évszázadban Zalakaros külső képét, és a város és lakói lehetőségeit, ahogy egy, a közép-európai közleményekben tavaly megjelent tanulmány címében összegzi a szerző: elhaló aprófaluból vált dinamikusan fejlődő fürdővárossá. Az attrakció fél évszázadát a Gránit Gyógyfürdő Zrt vezérigazgatója, Krampek Mihály foglalta össze. A város hazai turizmusában betöltött szerepéről szólt Juhász Szabolcs, a Magyar Turisztikai Ügynökség egészségturisztikai igazgatója. Mint mondta: Zalakaros neve határainkon kívül a turizmussal kapcsolódik össze. A gyógyfürdők jelentősége hazánk turizmusában, jövőbeni szerepük, az egészségturizmus lehetőségei című előadásában ugyanakkor rámutatott: a turisztikai potenciál egyértelműen a külföldi turistákban rejlik. A külföldről egészségügyi okokból hazánkba érkező vendégek tartózkodási ideje hosszabb, mint egy átlagos turistáé, költési hajlandóságuk is magasabb, így a gyógyhelyekké minősített településeknek, illetve a gyógyfürdőkkel rendelkezőknek marketing munkájuk során őket kell jellemzően megcélozni. Zalakaros ebben a tekintetben tud előbbre lépni a fürdők rangsorában - mondta.
A konferencia további előadásai a természeti környezetet vették górcső alá. A Karos zöld kincsei című referátum (Óvári Miklós előadásában) egy tudományos gyűjtés eredményének egyik első közreadása volt, míg a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság ökoturisztikai referense, Fejes Éva mindezt térben is kiterjesztette Nádirigó, kócsag, s millió béka – betekintés a Kis-Balaton káprázatos élővilágába című prezentációjában. E két referátum egyben azt a törekvést is erősíteni kívánta, hogy Zalakaros és térsége az egészségturizmus mellett új, gazdag kínálattal is meg tud jelenni a turizmus piacán.

A találkozón elhangzott: a konferencia szervezői a programot egy sorozat kezdetének is szánják. Amennyiben ugyanis további eredmények születnek, azokat rendszeresen közreadják az érdeklődők számára, nem titkolva azon céljukat, hogy a negyedszázados évfordulón már új eredményekkel egészíthetik ki a millennium jegyében kiadott Zalakaros monográfia (Zalakaros, 2000), továbbá a Zalakaros szőlője és bora az Alpok és a Balaton között (Zalakaros, 2009) címmel megjelent könyvek eredményeit, melyeket kiegészítenek a köztéri alkotásokról az Isteni Irgalmasság templomról megjelent kiadványok és a fotóalbumok.