Ahogyan 1848 szereplői, úgy mi is történelmi időszakot élünk. S ahogyan az akkoriak legtöbbje, úgy a ma embere sem minden esetben ismeri fel, hogy történelmi pillanat részese.
Pedig 1848. március 15. óriási horderejű történéseket hozott, s ma, amikor az európai identitás válságát éljük, a migráció felerősödésének, a magyarság fogyásának, a társadalmi megosztottságnak vagyunk tanúi és sokszor részesei, ma is történelmi időket élünk.
Mindezt Novák Ferenc polgármester hangsúlyozta az 1848-as forradalom 170. évfordulóján tartott városi ünnepségen.
- Sok ember, vagy éppen a diákok számára csak egy „kiöltözős” ünnepet és ezzel együtt egy szabadnapot jelent, amikor végre: se munka, se suli nincs. Persze vannak még olyanok, akik ezt a napot nagyon is komolyan veszik. Mert hiszen március 15-e a nemzeti függetlenségért folytatott évszázados harcaink szimbóluma, és a polgári jogegyenlőség jelképe. Ezen a napon mindnyájukban kell, hogy legyen egy érzés, egy szívszorító érzés, amely szavakba nem foglalható.
Minden nemzet a saját érdekét hajtja, a saját életét éli, a saját jövőjét építi. Tartsuk észben: rajtunk, magyarokon kívül senki sem akarja, hogy nekünk erős és sikeres országunk legyen. Akkor is nagyhatalmak fogtak össze ellenünk - ezért is kell tennünk április 8-án – hangsúlyozta a polgármester. - Március 15. nem a kokárdákról, nem a piros-fehér-zöld zászlókról, nem a külcsínről szól, de a Hazáról, az általunk megálmodott, kivívott és megvalósuló Haza szeretetéről.
A beszédet követően ünnepi műsorral tisztelegtek a forradalmi események előtt, a műsort a Dalárda-Vegyeskar szolgáltatta, Angler Lili hatodik osztályos tanuló pedig verssel tisztelgett az ünnep előtt. A ’48-as első felelős magyar kormány minisztereinek szobra előtt a városi intézmények, társadalmi szervezetek helyezték el koszorúikat, de a szobrok előtti kis zászlócskák jelezték, hogy az óvodások az előző napokban ugyancsak tiszteletüket rótták le itt.