A városi ünnepséget megtisztelte jelenlétével dr. Kövér László, a Magyar Országgyűlés elnöke.
Az Országgyűlés elnöke ünnepi beszédében hangsúlyozta: Zalakaros, "a hadak útján fekvő település" több mint hét évszázados dokumentált története során három alkalommal gyakorlatilag megsemmisült. "Sújtotta emésztő tűzvész és sorvasztotta a politika méltánytalansága, s mindennek hatására sokszor elmerülni látszott a történelem hullámsírjaiban".
Kossuth Lajost idézve Kövér László ugyanakkor hozzátette: "a haza örök, s nem csak az iránt tartozunk kötelességgel, amely van, hanem az iránt is, amely lehet, s lesz", Zalakaros pedig "a magyar haza azon darabja, amely lehetett, s lett", mert a zalakarosiak nem felejtették el a kötelességüket.
Zalakaros "a bizonyosságát jelenti annak, hogy a magyar emberek akaratából, hitéből és munkájából a legnehezebb körülmények között is mindig megszülethet az, amit az ellenérdekelt erők vagy a kedvezőtlen történelmi idők pusztulásra szánnak". A zalakarosi föld gyomrában a korábbi évszázadok során is ott volt a kétezer méter mélyből fakadó 96 Celsius-fokos gyógyvíz, ám az ebben rejlő lehetőség "elsősorban a karosi emberek munkájával vált valósággá a XX. század végére." Ez a munka tette lehetővé, hogy a 2500 lakosú kisváros ősszel a 30 milliomodik vendégét várhassa - mondta.
Emlékeztetett arra, hogy a magyar városok négyötöde, vagyis mintegy 280 település az utóbbi 100 évben nyerte el a városi rangot. Amikor 1997-ben Zalakaros várossá nyilvánításáról döntöttek, a település minden szempontnak megfelelt, húsz év távlatából is "megelégedéssel nyugtázhatjuk, hogy annak idején indokolt és jó döntést hozott az Országgyűlés".
Zalakaros vonzerejét és vendégszeretetét méltatva Kövér László kifejtette: a külföldiek által eltöltött vendégéjszakákat tekintve - több mint félmillió vendéggel - a hetedik helyen áll az országban, megelőzve Egert, Szegedet, Győrt, Sopront, Miskolcot vagy Debrecent. A hazai vendégek által eltöltött éjszakákat illetően Zalakaros az ötödik Budapest, Siófok, Hajdúszoboszló és Hévíz után.
A növekedési lehetőségeket tükrözi, hogy tavaly 15 százalékkal nőtt a hazai és 18 százalékkal a külföldi vendégek száma a városban. "Zalakaros elmúlt húsz éve magyar és európai sikertörténet, a jövő pedig a történet folytatását ígéri" - mondta az Országgyűlés elnöke.
Kitért arra is, hogy 2010 óta a magyar kormány "a pénzügyi spekulációk helyett az értékteremtő munkára alapozva építette újjá a magyar gazdaságot, amely fenntartható növekedési pályára állt". A Modern városok programja, az okos város program koncepciója jegyében végrehajtott fejlesztések, az önkormányzatok integrált településfejlesztési, városfejlesztési stratégiái, az Új Széchenyi Terv keretében készülő fenntartható városfejlesztési programok, a következő évekre tervezett, háromszáz milliárd forint összegű átfogó turisztikai fejlesztések ugyanazt a két kiemelt célt szolgálják mindenhol, "a munkahelyteremtést és az élhető, biztonságos és egészséges környezet kialakítását, fenntartását és megerősítését" - hangsúlyozta Kövér László.
Manninger Jenő, a térség fideszes országgyűlési képviselője, Zala megyei fejlesztési biztos beszédében arra utalt, hogy városnak lenni mindig rangot, előjogokat jelentett a történelemben. Az utóbbi időkben a települések a városi címmel több fejlesztési forrásra is reménykednek.
Zalakaros ugyanakkor "a városias és a falusi lét jó oldalát is megörökölte", az elmúlt húsz évben a régi értékeket megőrizve fejlesztette a fürdőt és a szolgáltatásokat, és tette még barátságosabbá a települést. A jövője szempontjából is az a legfontosabb, hogy továbbvigyék a barátságos vendégfogadást és fejlesszék a szolgáltatásokat, amely az ide érkezőknek és az itt élőknek egyaránt fontos - jelezte Manninger Jenő.
Novák Ferenc polgármester (Fidesz-KDNP) felidézte, hogy húsz évvel ezelőtt az akkor alig 1100 lakosú település Magyarország egyik legkisebb városa volt, mára pedig 84 százalékkal nőtt a lakosság száma.
Az elmúlt két évtizedben egyéb fejlesztések mellett kistérségi központtá vált a város, ahol mentőállomás és tűzőrség létesült, orvosi ügyeleti szolgálat indult, bölcsődét és új templomot is építettek. A város gazdasági alapját a több mint ötven éve megnyitott fürdő jelenti, ami 25 éve a település tulajdona, s ahol folyamatosak a fejlesztések - sorolta a polgármester.
A városnapi ünnepségen az önkormányzati kitüntetések átadása mellett a helyi hagyományoknak megfelelően köszöntötték az elmúlt egy évben született kicsiket, illetve az idén nagykorúvá váló zalakarosi fiatalokat is.
ZALAKAROS DÍSZPOLGÁRA kitüntető díjat adományozott a város Krampek Mihály részére „az elmúlt két évtized alatt a Gránit Zrt-nél végzett lelkiismeretes, magas szakmai tevékenységéért, példamutató emberi magatartásáért”
ZALAKAROSÉRT kitüntető díjat kapott dr. Molnár József, a nagykanizsai rendőrőrs parancsnoka „Nagykanizsa Város Rendőrkapitányaként Zalakaros Város Közbiztonságáért kifejtett tevékenysége elismeréséül”.
ZALAKAROS KULTÚRÁJÁÉRT kitüntető díjat vehetett át Drácz Lászlóné, Kiss Tünde és Bognár Ottó Péter „Zalakaros kulturális életében hosszú éveken keresztül végzett példaértékű tevékenységük elismeréséül.
ZALAKAROS SPORTJÁÉRT elismerést kapott Horváth Tamás, a zalaegerszegi Csuti Sk szakmai vezetője „Zalakaros hazai és nemzetközi sport életében évtizedeken át végzett kimagasló tevékenysége elismeréséül”.
ZALAKAROS KÖZSZOLGÁLATÁÉRT kitüntető díjat vehetett át Magyarné Kovács Judit „Zalakaros Város fejlődésében, a közérdekében végzett kimagasló, lelkiismeretes, szorgalmas, precíz munkavégzése elismeréséül” és Ujsághy Györgyi Ilona „három évtizedes közszolgálatban eltöltött lelkiismeretes munkája- mellyel segítette a város gazdálkodását- elismeréséül.
ZALAKAROS IFJÚ TEHETSÉGE kitüntető díj birtokosa lett Beke Barbara kozmetikus, „szakmai elhivatottsága, tehetsége, világ-és európai versenyeken elért kiváló eredményei- mellyel Zalakaros hírnevét vitte a világba- elismeréséül”.
ZALAKAROS EMLÉKPLAKETT kitüntető díjat kapott Tarr Lászlóné „a Karosi Civilek Egyesületének vezetőjeként és a településért végzett eredményes tevékenysége elismeréséül”.
